A cégek piócái
Nem tudom, neked van-e céged, de ha nincs, akkor is megéri elolvasnod ezt a bejegyzést. A napokban kapott az egyik családi cégünk egy ilyen levelet. Ha van céged, rögtön észrevehetted, hogy ez a levél éppen úgy van fogalmazva és formázva, mint a Kamarai Nyilvántartási díj bekérője. (A Kamarai Nyilvántartási díjat az állam vetette ki pár éve a vállalkozásokra, és sokan vitatják, mert nem igazán lehet tudni, hogy mit kap érte a cég, de ez itt most mindegy, a lényeg, hogy elvileg kötelező befizetni és évi 5 000 forintról van szó.)
Elég valószínű, hogy ha van céged, te is kaptál egy ugyanilyen felszólítást. A lényeg viszont: ez nem egy állami megkeresés, hanem egy privát cég által kiküldött lehúzós spam, ami szándékosan van úgy megírva, hogy könnyen össze lehessen téveszteni a kamarai díjbekérővel. Az egész arra van kifuttatva, hogy a bosszankodó vállalkozó vagy cégtulajdonos átutalással befizesse a normál díjnál majdnem ötször nagyobb összeget! Ha szemfüles vagy, te is észrevetted a csalást, de a fontosabb látnivalókat azért pirossal kiemeltem itt. Sajnos nagyon is valószínű, hogy sokan nem nézik meg tüzetesen a kakasos állami címert vagy az apró betűs részt a hátoldalon, hanem reflexszerűen befizetik az összeget.
Ez a levél szerintem már önmagában is elég pofátlan dolog ahhoz, hogy megemlékezzünk róla. Gondolj bele, hogy ilyen alapon bárki írhat a cégjegyzékben szereplő cégeknek, hogy azonnal fizessenek be neki xy összeget a bankszámlájára. Elvileg akár naponta kaphatnánk ilyen kamu fizetései felszólításokat, amelyek az állami terheken túl még az átverési díjjal is leterhelik a magyar vállalkozásokat és szívják a vérüket. (Európában a magyar adóterhek amúgy is kiemelkedően magasak.) Ami számomra viszont a leginkább felháborító, az az, hogy egy ilyen „megkeresés” per pillanat teljesen legális: az illető cég ugyanis az apró betűs részbe beírta, hogy ez egy önkéntes dolog. Innentől kezdve a felelősség az átvert áldozaté.
De nem azért írok, hogy bosszankodjak, hanem mert ennek a jelenségnek több tanulsága is van:
1. A jóhiszemű állampolgár szempontja:
Nem minden hivatalos felszólítás az, aminek látszik. Sajnos mindig résen kell lenned, nem utalhatod a megszokott menetben át a pénzt csak azért, mert ilyen befizetésre már felszólítottak régebben. Mielőtt automatikusan fizetsz, át kell nézned elejétől a végéig, hogy miről is van szó. (A hangsúly a „végéig”-en van, ugyanis ha közben alkotsz véleményt, megtéveszted önmagad.) Ebben segít egy kis egészséges paranoia: minden gyanús, amíg az ellenkezőjéről meg nem győződsz.
2. A pénzügyi intelligencia szempontja:
Nem győzőm elégszer mondani: ha olyan vállalkozó/cégvezető vagy, aki elszigetelten dolgozik, könnyen áldozatul eshetsz az ilyen kamu trükköknek, mert körülötted nincs senki, akit megkérdezz, vagy aki akár kérdezés nélkül is figyelmeztet. A legjobb esetben a könyvelődet tudod megkérdezni (már ha van), rosszabb esetben senkid sincs, és a saját ítéletedre vagy bízva az ilyen esetekben. Ezért fontos, hogy legyen körülötted egy szakmai közösség, egy csoport, akiktől nem szégyellsz kérdezni, és akik ingyen válaszolnak a kérdéseidre. Erre való például egy tanulócsoport vagy egy mesterelme csoport.
3. Az erkölcs szempontja:
Az üzleti életben nem támaszkodhatunk csak a gazdagsági és jogi szempontokra, hiszen mint ez a példa is mutatja, attól, mert valami legális, még bőven lehet aljas és erkölcstelen. Sokféle üzleti terv létezik, de sosem szabad mások kárára meggazdagodni. Akár van karma, akár nincs, ez nem jó irány. A saját üzleti ötleteidnél mindig arra törekedj, hogy értéket adj az embereknek, akik ezért hálásak neked és jó érzésekkel gondolnak rád akár évekkel később is.
Szóval akár van céged, akár nincs, ezek a tanulságok talán neked is hasznosak lehetnek.
Ui. 1. Csak a teljesség kedvéért a bejegyzés írásakor ezek a cégek alapozzák az üzleti tervüket mások becsapására:
Adatbank Kft.
Cégadatkezelő Kft.
Magyar Cégbank Kft.
Magyar Céginformációs Iroda Kft.
Magyar Gazdasági Cégtár Kft.
Ui. 2. Ha akarsz röviden utána olvasni az efféle átveréseknek, itt van két cikk:
http://www.drdudas.hu/kisert_a_mult
http://www.uzletresz.hu/20140425-ki-ad-ki-telefonkonyvet.html
Egy újabb gyöngyszemet találtam: http://i.imgur.com/F4IeKyj.jpg
Innen már tényleg csak egy lépés, hogy minden telefon-előfizető magánszemély is kapjon ilyet, hiszen az adatainkat is adják-veszik, ha nem is nyilvánosak, mint a cégjegyzéki adatok.
Ps. Csak a nagyon ártatlan-lelkű olvasók kedvéért jelzem, hogy ez nem a hivatalos telefonkönyv (ami szintén önkéntes), hanem egy kamu telefonkönyv-projekt.
és – legalábbis úgy tűnik – a cég nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét. Ugyan a szerződés nem tartalmazza, hogy hol tennék közzé a fizető cégek adatait, szerepel viszont rajta a cég honlapja. Feltételezném, hogy ezen keresztül elérhetőnek kellene lennie az adatbázisnak. A honlap azonban nem működik.
Tehát a cég nem vállalt ugyan sokat a díjért, de annak sincs nyoma, hogy ezt teljesítette volna. Úgyhogy elég csalás-gyanús az ügy, bár jogilag csak akkor beszélhetünk csalásról, ha nem is állt szándékában teljesíteni.
A levél azért már bejárta a sajtót, remélem, hogy a hatóságok is vizsgálódnak. Mindenesetre egyelőre a hivatalos cégjegyzék szerint normál működő cégről van szó, nincs felszámolási eljárás, vagy hasonló alatt. Érdemes lenne megnézni valamelyik fizetős cégadatbázisban, hogy ott van-e negativ bejegyzése.
Egy átverésnek sose kell tökéletesnek lennie, csak elég jónak. Itt már a százas nagyságrendű befizetések is többmilliós bevételt generálnak.
De hogy mutassak legális – bár megkérdőjelezhető – megoldást is: http://magyarnarancs.hu/riport/enciklopedikus_onszeretet_-_az_elit_alakulat-76779
azért az, hogy közzétételi díj fizetésére kötelezett társaságokról beszél, az szerintem támadható, még ha hátul szerepel is, hogy mindez önkéntes. Szóval nem hiszem, hogy ez jogilag korrekt lenne.
Az is érdekes, hogy a részvénytársaságok fizetésre kötelezettek, miközben az Nyrt-k és Zrt-k nem. Ez teljesen zavaros, ma nincs Rt-ként bejegyzett cég. Néhány éve minden Rt-nek a nevében szerepeltetnie kell, hogy részvényei nyilvánosan forgalmazásra kerülnek, vagy nem, ennek megfelelően cégjegyzékben is nevet kellett módosítaniuk Zrt-re, vagy Nyrt-re. Ettől függetlenül mindkettőt továbbra is hívhatjuk gyűjtőnéven részvénytársaságnak.
Szóval már ennek is gyanúsnak kell lennie.
Amúgy a cég tényleg létezik, be van jegyezve, én azt hittem, hogy totál kamu a cégnév, és egy hajléktalan nevére nyitott magán-bankszámlára kell utalni a pénzt. De nem, a bankszámla tényleg a cégé.
Ez tényleg nagyon pofátlan levél. A kakasos címer fölött először biztos átsiklanék, de az MKNI-nyilvántartáson már valószínűleg nem, annak utánanéznék. Mert csak egy adatbázisban való megjelenéstől esek el, ha nem fizetek.
És tényleg csak az apróbetűs részben szerepel, hogy ez az intézet valójában csak egy kft.
S ráadásul külföldön/külföldről is művelik. Szép hivatalosnak tűnő EU-s levélben többszáz €-s előfizetés/díjat próbálnak legombolni. Van, aki nemzetközi cégadatbázisból, de van aki a nyilvános EU védjegyoltalmi jegyzékből dolgozik. Pl.: https://oami.europa.eu/ohimportal/hu/misleading-invoices